Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP koalíciója immár negyedik alkalommal nyert választást kétharmados többséggel. A választási térképen tisztán látszik, hogy a Fidesz a vidéki választókerületekben hozta a legnagyobb sikereket. Hogyan tudta Orbán Viktor megtartani a vidéki szavazatokat, amikor az elmúlt évtized agrárpolitikájának központjában a vidéki fellendülés ígéretének folyamatos megszegése áll? Milyen hatással lesz a magyar vidékre még négy év Fidesz és a globális politikai és gazdasági válság, amiben folytatják kormányzásukat? És vajon Orbán Viktor fenn tudja tartani látszólagos gazdaközpontú orientáltságát?
Míg a legtöbb közvéleménykutatás szoros küzdelmet ígért a Fidesz és a Mindenki Magyarországa Mozgalom között, végül Orbán Viktor talán saját magát is meglepve kétharmados többséggel nyert az április 3-i választáson. A 135 mandátumos többséggel a kormánypárt újabb négy évig fog várhatóan kevés ellenállást találni a politikájuk folytatásában. Mit jelent ez a magyar agráriumnak és mire számíthatnak az ország kis- és középtermelői?
Üres kampányígéretek
Orbán Viktor vidéki támogatása hosszú múltra tekint vissza, melyről részletesebben egy korábbi cikksorozatunkban írtunk. Bár az idei voksoláson is felmerült a választási csalás gyanúja, ez a vidéki támogatottság az, ami valójában a miniszterelnököt negyedik alkalommal hatalomra segítette. E mögött pedig egy jól kidolgozott, többrétegű és több mint egy évtizedre visszanyúló stratégia áll, mely egészen a mai napig jellemzi a Fidesz agrárpolitikáját. A stratégia központjában a Fidesz gazdaközpontú attitűdje, a vidéki média bekebelezése, félelmek folyamatos terjesztése áll, illetve Orbán Viktor messiás szerepe, aki megvédi az országot mindenféle képzelt ellenségtől (Brüsszeltől a menekülteken keresztül, mára már egészen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökig).
A miniszterelnök a 2010-es első kétharmados győzelmét is részben a vidéknek köszönhette. 2006-ban Budapestet ellepték traktorokkal a tüntető gazdák, és (jogosan) követelték, hogy kapják meg a nekik járó európai uniós támogatásokat, illetve, hogy kapjanak egyenlőbb feltételeket az európai szabadpiacba való belépés indukálta versenyben. A hatalmon lévő – és a gazdákkal sokszor lekezelően bánó – szocialista kormány által hátrahagyott vákuumot pedig Orbán Viktor szíves-örömest töltötte be. A Fidesz szövetséget kötött a Magyar Gazdák Országos Szövetségével (MAGOSZ) és Ángyán József agrármérnök segítségével kidolgoztak egy európai, családorientált vidékfejlesztési programot, mely a vidék fellendülését, növényi diverzitását, fiatalítását és európai szintre emelését ígérte.
Persze az ígéretekkel és Ángyán József elcsábításával Orbán nem csak a gazdákat célozta meg. Tudta, hogy a gazdák és Ángyán mögött egy óriási vidéki hálózat áll. Az ígéret bejött 2010-ben, bejött a következő két választáson és bejött idén is. 2014-ben a választások előtt Orbán kijelentette, hogy ’a vidék az ország egyik aranytartaléka’. 2018-ban azt állította, hogy ’hasít a magyar mezőgazdaság’. Az idei választások előtt pedig kijelentette, hogy
’Ideje hát rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben. Helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amit elvettek a magyar vidéktől. Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki.’
Emellett 2021 novemberében az Agrárminisztérium 1100 milliárd forintnyi pályázatpénzt osztott ki, melynek a célja a vidéki gazdaságok megerősítése és a magyar mezőgazdaság modernizációja volt.
A kampányok utáni valóság
Orbán Viktor kampányígéreteit és a kampányokhoz felvezető vidékpolitikáját elnézve azt gondolná az ember, hogy ma már nem is lehetne jobb helyzetben a szektor, a valóság viszont ennél sajnos szomorúbb képet fest.
Nem sokkal a 2010-es győzelme után a FIDESZ 180 fokos fordulatot vett, otthagyta a progresszív vidékpolitikáját, Ángyán Józsefet kiszorította a kormányból és elkezdte a magyar vidék teljes szétosztását. 2011 és 2013 között a meghirdetett állami földek körülbelül 80 százalékát a párthoz közeli oligarchák vehették bérbe. Két évvel később, 2015-ben, a menekültválság leple alatt, több mint 380 ezer hektár termőföld került Fidesz-közeli érdekeltségek kezébe (ezekről az árverésekről bővebben Ángyán József jelentéseiben, itt, tud olvasni).
Az EU-ból beáramló földtámogatások így nagyrészt az ország leggazdagabb személyeinek pénztárcájába folyt be és nem azokhoz a kis- és közepes termelőkhöz, akiket a terület-alapú támogatások eredetileg megcéloztak.
A Fidesz kormány mindeközben teljes erővel dolgozott azon, hogy megteremtse azt a jogi és politikai környezetet, amiben ezek a folyamatok ellenállás nélkül megvalósulhatnak. Felemelték a megvásárolható földterület felső határát és leegyszerűsítették a tulajdonjogi szabályokat, hogy könnyebben lehessen szétosztani óriási földterületeket családtagoknak. Így sokszor több tízezer hektáros területek kerülhettek egy érdekeltségi csoport kezébe, míg papíron ezek kis egyéni termőföldekként vannak elkönyvelve. Ezeken a területeken az amúgy sem helyi ’gazdák’ ipari méretű monokultúrás növénytermesztést folytatnak, kimerítve a földek tápanyagtartalmát és lerombolva a régió biológiai sokféleségét. Az így keletkezett olcsó termékekkel a helyi gazdálkodók sokszor nem tudnak versenyezni és azok a gazdák, akik még fel is mernek szólalni ezen folyamatok ellen, sokszor nem kapják meg a nekik járó támogatásokat, vagy akár többszörös, ’véletlenszerű’ ellenőrzéseken kell átmenniük.
A kormány vidékpolitikája tehát az ígéretekkel ellentétben a régiót nem felemelte, hanem olyannyira kifosztotta, hogy mára Magyarországon van Európa egyik legkoncentráltabb föld tulajdoni struktúrája, ami szerkezetében jobban hasonlít a 19. század feudális földbirtokrendszeréhez.
Hungary | Electoral Win for Orbán – can he keep up pro-farmer façade?
Mire számítsunk?
Akár csak az elmúlt három ciklusban, a következő négy évben sem várható, hogy az Orbán-kormány kampányígéretei mérhető javulást jelentsenek a vidék és a magyar gazdák számára. A kormány segítségével meggazdagodott oligarchák valószínűleg továbbra is folytatni fogják a vidék szétosztását maguk között, felhalmozva az EU-s területalapú támogatásokat és spekulálva az egyre növekedő termőföldárakkal. Az óriási összegű pályázatpénzek, melyek nagy része így is vélhetően az ilyen érdekeltségi csoportok kezébe került, valószínűleg szépen lassan kiszáradnak és helyette lesznek új vidékfejlesztési és gazdasági programok, melyek ígéretével a kormány meg tudja tartani a vidék támogatását.
Viszont Orbán Viktor folyamatos kormányzásának 13. évében vannak olyan globális gazdasági és politikai folyamatok, melyek bizonyosan meg fogják nehezíteni a dolgát. Az ukrán háború által kiváltott növekvő gázárak tovább emelik a műtrágya árát, amiből már amúgy is hiány van. A rezsicsökkentés ígéretét nehéz lesz betartania, amikor az energiaárak mindenhol máshol az egekben vannak. Gyorsan találnia kell majd új (vagy már jól bevált régi) ellenségeket, akikre majd foghatja a rosszabbodó helyzetet.
Emellett a mezőgazdaságot és feldolgozóipart már évek óta sújtó munkaerőhiány csak súlyosbodni fog. A választás eredményhirdetését követő órákban a magyar Google két legkeresettebb kifejezése a ’kivándorlás’ és a ’külföldi munka’ volt. Vannak, akik azt remélik, hogy az ukrán háború miatt Magyarországra érkező munkaképes menekültek egy része talán be tudja pótolni ezt a hiányt, de nem valószínű, hogy az alacsony bérek és kemény munkakörülmények vonzó hatással lennének a háború elől menekülő emberekre.
Összefoglalva, igen meglepő eredmény lenne, ha 12 év éppen az érintettek kívánságait semmibe vevő vidékpolitika után a Fidesz kormány most komolyabb erőbedobással foglalkozna a családi gazdaságok fellendítésével és hogy pont most ’rendezné Magyarország tartozását a vidékkel szemben’. De pont emiatt fontosak azok a kezdeményezések, amik megkérdőjelezik ezeket a berögzült vidékpolitikai szerkezeteket. A demokrácia a következő négy évben nem a parlamenti képviselőkkel fog megvalósulni, hanem a civil szervezetekkel, alternatív mezőgazdasági kezdeményezésekkel, és azokkal a közösségekkel, akik egy olyan magyar élelmiszertermelést képzelnek el, ami meg tud majd felelni a jövőbeli klímaváltozás adta globális és hazai kihívásoknak.
More on Hungary
Letter From The Farm | Rasputin The Ram & The Ethics Of Lamb For Easter Dinner